Diszkréten, szűk körben ünnepelte meg 26. születésnapját a Fidesz nevű politikai alakulat, amit a Bibó István Szakkollégiumban 1988. március 30-án 37 egyetemi és főiskolai hallgató, fiatal értelmiségi hozott létre. A negyedszázad alatt szinte totális hatalomra szert tett „Ifjú Gárda” mai vezetői egykori kollégiumukat már régóta nem emlegetik. Talán ők is tudják, hogy a múlt század egyik legnagyobb magyar gondolkodójának erkölcsi, emberi nagyságától olyan messzire kerültek, hogy Bibó István nevének részükről történő kiejtése már-már blaszfémia volna. Bibó azt tanította, hogy a hatalom demoralizál, a hatalomkoncentráció önkényre vezet, ezért folyamatos igazolásra, ellenőrzésre szorul. Az államhatalom gazdasági kiterjeszkedése korrumpálódással jár, a hatalomkoncentráció demoralizáló hatása a szellemi életben, a kultúra területén pedig még ennél is veszélyesebb. A korrupció megjelenik közigazgatásban is, ezért a hatalmi ágakat el kell egymástól választani, és kölcsönös kontroll alatt kell tartani.

A Fidesz mai vezetői – ha megismerték egyáltalán – régen elfelejtették Bibó intelmeit. Orbán „centrális erőtér” koncepciója gyökerében tagadja az államvezetés bibói (Montequieu-i) elveit. „Az államhatalmak elválasztása egykor és most” c. tanulmány gondolatai ezért ma időszerűbbek, mint 1947-ben. Csak remélni lehet, hogy Bibó mellszobrát a Fidesz nem űzi majd el a Duna partjáról, emléktábláját a parlament épületéből.