Május elsején hatályba lép a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, ami lehetővé teszi nagybirtokok létrejöttét, és megengedi más országok állampolgárainak, hogy földet vásároljanak Magyarországon. Az előbbi lehetőség korlátozása érdekében Ángyán József független képviselő a de jure még létező parlament soron kívüli összehívását kezdeményezte. Elsőként az LMP, majd a két nagyobb ellenzéki párt frakciója csatlakozott az indítványához. A képviselők legalább egyötödének (ez jelenleg még 78 fő) kérésére a házelnöknek nyolc napon belül össze kell hívnia a plenáris ülést. Az ellenzéki képviselőcsoportok „létszámkapacitása” (MSZP: 48 fő, Jobbik: 43 fő, LMP: 7 fő) bőségesen elegendő a szükséges számú aláírás összegyűjtéséhez, nem is beszélve a „független” képviselők négy év alatt 27 főre duzzadt állományáról.

Úgy tűnik, Ángyán kezdeményezéséből mégsem lesz semmi. Vagy a politikai akarat, elszántság hiányzik az ellenzéki frakciókból, vagy a szervezőképességük gyenge, vagy már nem a „múlttal”, hanem az új parlamentben való helykereséssel foglalkoznak.

Magyarország legfontosabb természeti erőforrása („Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt”) immár közönséges áruvá válik, az elhanyagolt vidékfejlesztés, az aprófalvak felelőtlen kezelése pedig az ország kivéreztetéséhez vezet. Felelősség terheli mindezért a jelen ellenzéki pártjait is, mert bár a Fidesz túlerejével szemben aligha volna esélyük a földtörvény módosítására, nem tették meg mindazt, amit megtehettek volna. Nem tanultak Deák Ferenctől: „minden körülmények közt kötelességet kell teljesíteni, a hazafi kötelességét, a siker reménye nélkül is.”