A hírhedtté vált NER szerint „A nemzeti ügyek kormánya csökkenteni fogja az adminisztráció gerjesztette költségeket,” és „az adminisztráció csökkentése mellett kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat.” Orbán a minisztériumok számát 16-ról 8-ra csökkentette, de az államtitkárokét több mint a kétszeresére növelte. Kormányát már 50 államtitkárral működteti, ami mindenkori „magyar csúcs”. (A korábbi szakállamtitkárok helyére lépett helyettes államtitkárok száma 54-ről 75-re gyarapodott.) Ráadásként már száz körüli a kormánymegbízottak, miniszteri biztosok, miniszterelnöki főtanácsadók száma.

Ez utóbbiak egyike Hegedűs Zsuzsa, aki havi közel egymillió forintért (meg némi infrastrukturális juttatásért – parlamenti dolgozószoba, gépkocsi-és telefonhasználat stb.) kezdeményez, egyeztet, kezeli a konfliktusokat. Merthogy neki ez a szakmája. Miután főnöke belenavigálta magát egy nemzetközivé terebélyesedő kínos ügybe a Mazsihisz-szel és más zsidó szervezetekkel a Sorsok Háza és egy Szabadság téri emlékmű felállítása kapcsán, Hegedűs „a nyakába vette az egész ügyet”, és most, a holokauszt-emlékév kezdetén igyekszik megszolgálni extra gázsiját. Sikerét kockázat nélkül megelőlegezhetjük, hiszen – saját szavait idézve – „A konfliktuskutatásban a világ tíz legjobbja között vagyok”. (Népszabadság, március 8). Ez aztán az önbizalom! Ettől bódultan, a „top ten”-ből HZS kinyilatkoztatja: „a Jobbik ellenfele minden demokráciát védő embernek”.

Kedves „konfliktuskutató”! A Jobbik nem ellenfele a demokráciának. Ellenfele viszont a magafajta lefizetett szervilis dumagépeknek. Ellenfele azoknak, akik az adófizetők pénzéből szégyenérzet nélkül (?) kiszolgálják az orbáni teljhatalmat, amelyben Ön a konfliktuskereső főnökével az egész nemzetre kártékony szimbiózisra lelt.